Keresés ebben a blogban

2010. július 16., péntek

A Csend Színei

egy festőművész barátom kiállítását nyitottam meg a minap. Mikor felhívott kicsit meglepődtem, évek óta nem beszéltünk, de a fiatal korban szerzett barátságoknak az a titka, ha kimarad néhány év, onnan tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Aztán hamarosan peregni kezdtek szemem előtt a régi történetek, közös kalandok. Közel harminc éves barátság a miénk és ráadásul én beszéltem rá, az első kiállításra 25 évvel ezelőtt. Malasits Zsolt barátom azóta érett, kifinomult művész lett. Az akkor még csak szobrokkal foglalkozó alkotó, ma már főleg festményeivel varázsol el bennünket. Letisztult világát, a színek harmóniáját csodálhattam, miközben a művészi korszakain, illetve közös fiatalkorunkon tűnődtem. Átmenetileg rokonok is lettünk, hiszen a testvérem férje volt kb. tíz évig. Vele élt Török illetve Finnországban. És szerintem egy alkotónak nagy ajándék, hogy más kultúrákból meríthet és azon a szűrőn keresztül alakíthatja ki, tehet hozzá saját világához. Zsolt Imatran tanult festészetet és egyéb művészeteket. Becsülöm kitartásáért, hogy következetesen is kitartóan végig ment ezen az úton és élheti ma is a sikeres festők életét, árulja képeit kis győri galériájában, a város szívében. Jó érzés volt végig pásztázni ezeket az emlékeket és elmélyedni a képek rejtett titkain. Ami még kimagasló élmény volt, hogy a megnyitó beszéd után, néhány dal erejéig együtt zenélhettem újra, régi jó barátommal és zenésztársammal Csepregi Gyula szaxofonossal, aki a mai jazz élet egyik kimagasló alakja. Improvizatív játéka egyszerre parádés és humorosan kedves. Öröm volt a zenélés vele a szó valódi értelmében. Örültem hogy ott lehettem és néhány hanggal, szóval együtt rezeghettem a képek alkotta fantáziavilággal. Aki Siófokon jár és nem csak egy jópofa sörre szomjazik meg, hanem inná a kultúra kifogyhatatlan tápláló italát, annak ajánlom hogy nézzen be a főtéren a KULTÚRBA, ahol is Zsolt kiállítása még pár hétig látható.
http://www.malasits.hu/

2010. július 3., szombat

Fény jöjj velem!

Mostanság az átlagos bulikat "Fénnyel" szoktuk feldobni és be szokott jönni!! :)
Néhány hete akadtam bele a receptbe, és azóta terjesztem mindenütt. Kell hozzá némi vodka egy szódásüveg, és szörp, nekünk a bodzás jött be legjobban. A szódásüveget tele töltöm vodkával, beletekerek egy patront, kis pohárba egy gondolatnyi szörpöt töltök és rányomom a szénsavas vodkát. Háááát bakker, eddig minden bulin bejött és kikerekedtek a szemek, mikor is a szénsavas vodka némi édes ízesítéssel felszalad az agyba! :) Pompás bulipia, ajánlom mindenkinek, próbáljátok ki! :)