Napi gondolat-fröccs...
Kezdem mindjárt egy jó hírrel: szerintem nincs rossz döntés! Minden döntés jó hiszen fejlődésünkhöz, tanulásunkhoz egy döntés helyzetben épp egy új "tankönyvet" húzunk elő. Azt hogy milyen tartalmas az anyag az persze csak menetközben derül ki de mindenképpen szolgál bennünket, hiszen egy elvégezendő feladatnak megyünk épp neki. Előbb-utóbb meg úgyis sorra kerülne. Persze a helyzet kicsit félelemmel tölt el bennünket, hiszen eddigi kapaszkodóinkat nehezen engedjük el még ha szúrnak is, mert a láthatatlan újak még nem bukkantak elő, pedig ott várnak ránk valahol csendesen.
Amikor eljönnek ezek a pillanatok, a váltás időszaka, akkor érdemes rendet tennünk.
Ki-ki a mag ritmusa, kedve szerint tegye ezt. Én először a környezetemben szoktam rendet tenni. Kidobom a felesleges szemetet, elajándékozom a már nem használt ruhákat, visszaadom a kölcsönkért könyveket, filmeket. Kitakarítok. Aztán indulok befelé. Elrendezem magamban a gondolataimat is. Kidobom a felesleget, és felszínre engedem az igazán belülről fakadó vágyaimat, érzéseimet. Kimondom amit ki kell mondanom, jó és rosszat egyaránt, dicséretet és kritikát. Fontos a HÁLA is.
Mindegy milyen helyzetben vagyunk el kell jutnunk a hálához. Haragtól a háláig a legnehezebb feladat de a legfelszabadítóbb is egyben ha sikerül megvalósítanunk. Bármilyen rosszat tett velünk valaki, bármilyen fájdalmat okozott, tanított nekünk valamit, megmutatott, megformázott nekünk egy állapotot és szembesített bennünket hogyan reagálunk arra, illetve hogy éljük meg. És ez néha nem kis vállalás a másik féltől sem ezért is legyünk hálásak neki!
Szóval ha eddig eljutottunk akkor ilyenkor már hatalmas energiát érzünk, megkönnyebbülést hisz letettünk terheteket, elengedtünk gondolatokat, nehéz érzéseket. Megoldottunk, felismertünk, továbbléphetünk!
Ilyenkor hatalmas űr tátong. A térben óriási hely szabadult fel. Persze nem mindegy, hogy ezek után mivel töltjük fel, rakjuk tele. Jöhetnek a tervek!
Tűzzünk ki célokat. Persze óvatosan tegyük ezt. Állapotot kell vágynunk nem adatokat. Vigyázzunk mit kívánunk és hogyan mert egyszer csak úgy lesz és mi nagyon meg fogunk lepődni.
A lényeg, hogy fogadjuk el ami ránk vár és próbáljuk tudatosan kísérni magunkat ezen az úton. Magát a teremtést gyermekként tökéletesen műveljük csak úgy spontán. És az Ego fejlődésével ez a spontaneitás néha fura helyzeteket okoz, amikkel aztán kellemetlen élményeket teremtünk magunknak. Ehhez kell megtanulnunk felnőttként a tudatosságot. Ki kell fejlesztenünk az empátiánkat és ehhez mérten kell gondolatainkat, tetteinket irányítani. Így talán kicsit könnyebb lesz életünk, ha elfogadjuk hogy az életben mindent lehet de mindennek következménye van. Semmilyen gondolat és tett nem marad következmények nélkül. Ez a REND. Vagyis ennek tudatában tegyünk rendet kint és bent. Tegyünk ilyen formán magunkért és ezzel automatikusan teszünk a külvilágért, másokért. :)