Keresés ebben a blogban

2010. május 30., vasárnap

Koncert után...


Szeretném leírni de nem biztos, hogy fog menni. Nagyon készültem, és nagyon izgultam, mintha ezen a koncerten múlna az életem. Pedig csak egy kis parti a Duna parton. Volt már ilyen. De én nagyon másképpen éltem meg. Valami megszületett, vagy csak újjá. Visszatértem abba a világba, ahol otthon érzem magam, amit szeretek, amiből össze vagyok rakva. Az együtt zenélés öröme, a barátok és a közönség támogató pillantásai, a zenésztársak elismerő biccentései, mind mind nagyon felemelőek voltak. Izzott a levegő az biztos, legalábbis ami engem körbe vett. Magamon kívül lebegtem, szinte nem is tudtam kontrolálni a dolgokat csak megtörtént. Fantasztikusan éreztem magam a koncerten és azt láttam, hogy a hallgatóság is elégedett. Jó volt látni, hogy működik, amit kitaláltunk a zenekarral. Dinamikus ugyanakkor intim buli volt. A vendégek is nagyban hozzájárultak. Szabó Ági a régi barát és gondoltat-hosszabbítóm, aki életre hívja a dalok legbensőbb üzeneteit, egy szövegíró, ki mellesleg gyönyörűen énekel. Kertész Erika, aki egy angyal hangján dalol, na és Keresztes Ildi akinek a torkában egy hatalmas csillogó kristály lapul és ha kiereszti, a csillagokban visszafénylik. A zenésztársak, barátaim, hatalmas biztonságot és erőt adtak, profi hozzáállásuk, és muzikalitásuk, megbizsergetett néhányszor és büszkeség töltött el, hogy velem vannak és játszanak. Szinte csak a végére tértem magamhoz, és vettem észre, hogy elszaladt az idő és a dalok édes-bús zöngéi szállnak a szélben. Leszálltam és elvegyültem a barátok, zenésztársak, között. Sok szeretetet és figyelmet kaptam. Összeállt valami egy zenei világ, amiben jól érzem magam és azt láttam, az emberek ezt szeretik hallgatni. Aznap éjjel szinte semmit nem aludtam, még mindig hatása alatt voltam, pörögtek a gondolatok, ismétlődtek a szövegek. Másnap kezdem azon gondolkodni, milyen is volt valójában a buli, vajon igazak voltak a kedves kritikák, vagy csak udvarias gesztus volt csupán. Aztán sorban jöttek a hívások, és a hosszú percekig tartó pozitív vélemények, megerősítések. Akkor már tudtam jó az út, nemes a cél és Vigyen a szél! :)

1 megjegyzés:

  1. „ Szerencsés a világ, hogy létezel…..
    hogy létezik a Hangod, a Mosolyod.
    Az Emlékeid és a Céljaid –
    mindaz, ami megnevettet és Dalra fakaszt.
    A világnak szüksége van a Tehetségedre,
    mindarra az Ajándékra, amelyet Te adhatsz.
    Tudom, néha könnyebb megállni –
    megtartani az Álmokat jobb napokra,
    Vagy elrejteni a Tehetséget, ahelyett, hogy hagynánk Ragyogni.
    De tudd, hogy nem véletlen kaptad a Tehetségedet és az Álmaidat.
    És ha nem osztod meg másokkal, ki fogja megtenni helyetted?
    Legyél Bátor! Hallgass a Szívedre, és kövesd ami Örömet okoz Neked!
    Adj nagylelkűen másoknak azokból a dolgokból, amitől Egyedi vagy!
    Mert a világnak szüksége van Rád…..azért, Aki vagy…… !!!

    Remélem egy nap úgy tekintesz majd vissza erre az időszakra,
    hogy ekkor találtad meg valódi Önmagad és elindultál egy olyan Úton,
    mely végül elvezetett a Boldogsághoz…. !!!”

    Legyen ez a Te utad…… vigyen a szél…… !!!

    VálaszTörlés