Viva, viva la Comet-ka!

Tyű ez a kis kuki hogy megnőtt! Mondta egyszer régen Vitray tanár úr egy közvetítés során. Igaz Ő egy fiatal sportolóra gondolt, aki közben megnőtt és ilyen kukis hangzású neve volt. Na ez jutott eszembe, amikor is elmentünk a Viva Comet idei szuper-giga partijára. Valamilyen furcsa oknál fogva, mindenki ott akart lenni ezen a rendezvényen, ami azt jelenti, hogy komoly celeb felvonulássá fajult ez az évek óta egyre nagyobb méreteket öltő esemény. A közönség hangjából ítélve ők sem voltak kevesen, na de hátul a VIP részen tömve volt hírességekkel és kevésbé híres szórakozni vágyó és nem mellesleg jó kapcsolatokkal rendelkező egyénekkel. Sokat segített az akklimatizálódásban, hogy SP szeniorral (Sipos Mirigy Péter) mehettünk, és hogy első utunk a pálinka standig vezetett. Itt kisebb kitérőkkel ugyan, de el is töltöttük az estét. Kedvesem kissé nehezen viselte a rettenetes hangzavart és hullámzó tömeget, neki még a pálinka sem tette szebbé az életét, de ez érthető. Nekem persze sok ismerősöm ott volt, akikkel próbáltuk megfejteni a múltat és a jövőt na meg, hogy kik is a jelöltek, illetve a nyertesek és miben is jók Ők valójában! Na erről keveset tudtam meg, bár van egy két fiatal, akinek munkáját követem és szeretem is, de azt hiszem ők nem annyira voltak jelölve de nyerni biztosan nem nyertek. Ilyen pl. Rúzsa Magdi, akit én nagyon csípek, és tisztelem az utat, amit kijelölt, de valahogy ott, akkor nem hallottam, a nevét. Kár. Komoly ruha felhozatal is volt és egyik másik fazon nagyon meleg holmikba vonult végig büszkén és vidáman. Néha úgy éreztem magam, mint egy meleg felvonuláson, csak kevesebb volt a menetelés és több a heteró. Ezen az estén ott volt mindenki aki számít és akinek nem volt épp haknija. Szóval összességében jól szórakoztam, bár zeneileg és szakmailag nem túl sok újdonságot hoztam haza, bár a látvány és a szervezés szépnek és jónak tűnt, megállná a helyét másutt is a világban. A végére maradt a desszert amikor is a SZP (Szolnoki Peti) és SP szenior szinkron-táncba kezdett, na azon fetrengtünk, kár hogy nem azt adja le a TV, abból volna mit tanulni. Kár hogy a rendezvényt beárnyékolta az a szösszenet, hogy a fellépők öltözőjéből elloptak egy-két gitárt meg ezt azt de, így lett egy kis krimi is az estében és így szórakozunk mi 2010-ben. Gratula mindenkinek, kivéve a tolvajoknak, és éljen a Comet soká, és jövőre ugyanott, a pálinka standnál találkozunk!

Kincs keresés

Az értékek, kincsek elbújnak meg kell őket találnunk. Legyen az egy könyv, egy film vagy egy CD, vagy csak egy jó program, ami nem gagyi, nem valami felkapott értéktelen dolog. A kincseket keresnünk kell, és ha megleljük tovább kell, hogy adjuk. Ha nem tesszük, akkor az emberekhez nem jut el a jó csak az ömlesztett trágya, ami kiesik a média szinte összes nyílásán. Néha azt érzem, hogy a tv képernyő egy nagy virtuális végbélnyílás és ha bekapcsolom beömlik a médiaürülék a szobámba. Persze vannak kivételek, de ritka minta a fehér Volvo. Néha jó lenne hinni, hogy a szerkesztő is ember és van némi ízlése és felelőssége arra nézve, hogy valami emberi kultúrtápálék is érje, néha már mindent benyelő gyomrunkat. Minden média-genny arra van fogva, hogy az embereknek ez kell. Na ezért is társadalmi és emberi felelősségünk, hogy ha valami kincsre bukkanunk, mondjuk el, mutassuk meg másnak is, hiszen így épül az elménk így lesz kerek a világ. Vigye a szél... :)

Drága Managger úr!

A dolog egyszerűen és barátságosan indult, de mégis fura véget ért, ami kis közös történetünk. Mikor felajánlottam a Vigyen a szél c. dalomat Talmának, illetve az ő managgerének, akkor nagyon jó volt a fogadtatás, és jó ötletnek tűnt. Igaz mondtad kedves Stefano, hogy a szöveget kicsit jobban rá kellene passzítani Talmára. Ez meg is történt, átírtuk és a stúdióban felénekeltem, újrakevertük, ahogy kérted. Aztán sok beszélgetés, ahol gördítettük előre az ügyet, ötleteltünk, hogyan tovább, beszéltük át a részleteket, azt hogy közös videót készítünk a dalra, hogy közös promócióban veszünk részt. Én tényleg azt gondoltam, hogy ennek a dalnak üzenete, stílusa pontosan passzol Talmához, illetve azon mai hősökhöz, akik igenis ember feletti teljesítményük révén, a manapság igen letört, egykedvű Magyar ember példaképei lehetnek, és ehhez hozzátehet, segíthet a dal, a klip, és nem mellesleg még nagyobb értelmet nyer a dal megszületése. Akkor még nem sejtettem, hogy a kommunikáció azért nem világbajnokhoz méltó. Az hogy felajánlottam, az egy gesztus felétek, főleg Talma felé, hogy nem fogadtátok el végül, azzal sincs baj, hisz ez csak egy ötlet volt, egy lehetőség mindkettőnknek, tudtam lehet nemleges a válasz, és igenis néha szabad nemet mondani. Ahogy kezelted ezt a témát drága managger úr, az viszont nem méltó Talmácsihoz és egy világbajnok mannagerhez. Az utolsó megbeszélésünkön mindent tisztáztunk. Leadjátok részemre az archív videókat, hogy összevágjuk a klipet, és felteszitek a dalt a weblapra és ha itthon lesztek, közösen bemegyünk a tv-b,e rádióba, illetve eljöttök a lemezbemutató koncertre és partira és minden happy és minden szép. A videó nem lett leadva, a dal nem került fel. Le volt beszélve két tv-s szereplésünk, amit előtte nap este lemondtatok, valami közbejött... A partira sem jöttetek. A telefon nem vetted fel kedves Stefano - tudom elfoglalt vagy - emailre nem válaszoltál. Majd mikor megköszöntem, a korrekt együttműködést egy levélben kiakadtál. Hmm... Akkor ezek szerint nem is érted mi a baj? Szóval a sunnyogás, lapítás nem a legkorrektebb eljárás, sem itt sem máshol a világban. Én az őszinte, egyértelmű válaszokat és az egyenes embereket szeretem. Persze ezek után is tisztelem és szurkolok Talmácsinak, hiszen a sportteljesítményén, hozzáállásán ez a kis szösszenet, mit sem változtat. Szeretném ha sikeres lenne és büszkék lehetnénk rá mi Magyarok. Aztis remélem, hogy a kommunikációd is sikeresebb lesz a jövőben, és rád is büszkék lesznek majd egyszer az Olaszok. Sok sikert és Vigyen a szél!

Győzni minden nap

A mai tohonya, megfáradt világban néha fel kell rázni magunkat, hogy ne csak a tévéből, sajtóból kiokádott negatív energia érjen bennünket, hanem építsük magunkat lelkileg és testileg egyaránt. Szerintem minden nap kell egy kicsit győznünk, hogy úgy tudjunk menni az úton, hogy erős legyen hitünk. Olyan feladatot kell választanunk magunknak, amit meg tudunk ugrani és sikerélményként éljük meg. Én például mostanság futok kicsit reggelente, és mikor visszaérek a dombra úgy érzem magam, mint Rocky Balboa mikor is felrohant azokon a bizonyos lépcsőkön. És érzem ma is nyertem. Ha a tested nyerni akar, akkor az már nagyon jó jel és segítség a továbbiakban. Persze fejben dől el minden. A mindennapi kis nyerésekből aztán jön majd az eggyé vált nagy győzelem. Én ebbe hiszek, ezzel építem magam napról napra és hiszem, az út nem könnyű de a miénk! :)

Koncert után...

Szeretném leírni de nem biztos, hogy fog menni. Nagyon készültem, és nagyon izgultam, mintha ezen a koncerten múlna az életem. Pedig csak egy kis parti a Duna parton. Volt már ilyen. De én nagyon másképpen éltem meg. Valami megszületett, vagy csak újjá. Visszatértem abba a világba, ahol otthon érzem magam, amit szeretek, amiből össze vagyok rakva. Az együtt zenélés öröme, a barátok és a közönség támogató pillantásai, a zenésztársak elismerő biccentései, mind mind nagyon felemelőek voltak. Izzott a levegő az biztos, legalábbis ami engem körbe vett. Magamon kívül lebegtem, szinte nem is tudtam kontrolálni a dolgokat csak megtörtént. Fantasztikusan éreztem magam a koncerten és azt láttam, hogy a hallgatóság is elégedett. Jó volt látni, hogy működik, amit kitaláltunk a zenekarral. Dinamikus ugyanakkor intim buli volt. A vendégek is nagyban hozzájárultak. Szabó Ági a régi barát és gondoltat-hosszabbítóm, aki életre hívja a dalok legbensőbb üzeneteit, egy szövegíró, ki mellesleg gyönyörűen énekel. Kertész Erika, aki egy angyal hangján dalol, na és Keresztes Ildi akinek a torkában egy hatalmas csillogó kristály lapul és ha kiereszti, a csillagokban visszafénylik. A zenésztársak, barátaim, hatalmas biztonságot és erőt adtak, profi hozzáállásuk, és muzikalitásuk, megbizsergetett néhányszor és büszkeség töltött el, hogy velem vannak és játszanak. Szinte csak a végére tértem magamhoz, és vettem észre, hogy elszaladt az idő és a dalok édes-bús zöngéi szállnak a szélben. Leszálltam és elvegyültem a barátok, zenésztársak, között. Sok szeretetet és figyelmet kaptam. Összeállt valami egy zenei világ, amiben jól érzem magam és azt láttam, az emberek ezt szeretik hallgatni. Aznap éjjel szinte semmit nem aludtam, még mindig hatása alatt voltam, pörögtek a gondolatok, ismétlődtek a szövegek. Másnap kezdem azon gondolkodni, milyen is volt valójában a buli, vajon igazak voltak a kedves kritikák, vagy csak udvarias gesztus volt csupán. Aztán sorban jöttek a hívások, és a hosszú percekig tartó pozitív vélemények, megerősítések. Akkor már tudtam jó az út, nemes a cél és Vigyen a szél! :)

egy levél

néha rendesen megcsavarja az ember szívét egy-egy levél. engedjétek meg, hogy most megosszak egy ilyet:

"Szia Péter!

Nagy boldogság ért ma, amikor megérkezett a melóhelyre a postás, vitt a szél rendesen......, totál boldogságban úsztam!!!
Köszönöm!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hát, nem tudom, hogy Neked milyen érzés lehetett először a kezedbe fogni a CD-t, de nekem szavakba önthetetlen! 6 hónapja erre vártam, egyre türelmetlenebbül és egyre izgatottabban, szóval hatalmas boldogság volt! " ...hiszen ez volt minden álmunk sok- sok éven át...." És csak tetőzte a boldogságomat, hogy nagyon esztétikus külsőre, lerí róla az igényesség- kívülről is, szóval akit nem kötnek hozzá érzelmek, biztosan az is jó érzéssel veszi majd a kezébe!
A tartalom pedig......"kevés a szó, mivel jól kimondható.....", és tényleg nehezen találok rá megfelelő szavakat. Ahogy folyamatosan mutattad meg apró részleteit a lemeznek, valahogy mindig azt éreztem, hogy nehéz már tovább fokozni, és a Legyen ez az út-nál végképp úgy éreztem, hogy az a Csúcs, de itt tényleg nem ért véget a meglepetés.....:-) Egyszer azt mondtad, hogy "van még egy- két patron" a lemezen, és tényleg van- egyes Daloknál újra megállt a lélegzetem, ahogy hallgattam. Nehéz kedvencet kiemelni, mert valahogy így, egyben, és fokozatosan felépítve az igazi, valahogy még a Dalok sorrendjét is tökéletes telitalálatnak érzem. :-) A Bűnös éjt és a Van egy helyet azért még kiemelném ( az eddig ismeretlenek közül ), hát ezek tényleg "patronok" !!!! A Zene, a Szöveg, a Hangulat, és a bennük érvényesülő Hangod......, valahogy tényleg cserben hagynak a szavak, és képtelen vagyok kifejezni a hatást.......Ezek, és a Legyen ez az út ráadásul érzelmileg is nagyon megérintettek....., szóval tényleg nagy az egész lemez hatása, olyan érdekes kettősség hallgatni: egyrészt fojtogatóan megérintő, másrészről pedig csodálatosan felemelő......!!!
Ja, és nagyon megható a befejezés, jó volt újra hallani Öcsi hangját! Talán csak én vagyok nagyon tudatlan, de nem ismertem ezt a dalt eddig, viszont nagyon találó és odaillő. Igazi szeretetteljes megemlékezés Róla....., olyan, amin érezni, hogy nem "divatból" készült, hanem szeretetből és barátságból......
Megint elég bőbeszédű lettem, bocs....! :-) A lényeg, hogy gratulálok, nagy Értéket képvisel!!!! Ne törődj vele, hogy milyen nehézkes a boldogulás és az előrejutás vele, légy nagyon büszke rá!!!! Egy nagyon is valós másolata a Léetednek, egy hangokba és külsőbe burkolt Popper, ezer köszönettel és Hálával tartozhat Neked Mindenki, amiért részesülhet ebből!!!!

És végezetül, de nem utolsósorban azért szeretném megjegyezni, hogy nagy meglepetés volt az, hogy ajándékba küldted-, én nem így gondoltam és nem így kértem!!!! Most már világosak a szavaid amiket legutóbb mondtál amikor beszéltünk és említetted, hogy küldöd a CD-t. Én nem ezért segítettem, sőt, nem is éreztem ezt segítségnek. Amit tettem az tiszta szívből jött, na meg késztetésből, hogy ebből a Csodából mindenki részesüljön, mert ez olyan, amit mindenkinek hallania kell!!!! És bár nem érzem, hogy kézzel fogható lett az eredménye annak, amit tettem, ezek csak egy nagyon aprócska cseppek voltak a nagy tengerben, mégis hatalmas örömmel töltött el minden egyes visszajelzése a "sikernek".....!!!!

Szóval, ezer KÖSZÖNET Neked mindenért!!!!
Vigyen a szél...! :-)
Heni"

Lemezvárás!

Ez valami olyasmi lehet nálunk alkotó férfiaknál, mint a gyerekvárás a nőknél. Ez a lemez készítéssel teli állapot most kb. ennyi ideig is tartott, kilenc hónapig. Igaz, vannak dalok, amik már évek óta vártak arra, hogy egy egység alkotóelemeként kivirágozzanak, de egy filmzene felkérés után újakat is kezdetem írni. Régi jó ismerősöm keresett meg, hogy az új filmjéhez szerezzek zenét, illetve írjak betétdalokat. Na erre beindultam, hisz egy ilyen film jó alap egy lemezhez, illetve az gondoltam egymást segíthetik a maguk módján. Aztán a filmmel és a producerekkel jól befürödtem, olyan magyar módra, és persze nem lett az ígéretekből semmi, nem fizettek ki, stb, de ez egy másik történet. A lemezen azért tovább dolgoztam, jónak éreztem a dalokat, a lelkem apró darabjai ők, hűen tükrözve az élethez való hozzáállásomat, hitvallásomat. Az ember manapság leginkább magának készíti a lemezét, olyan lenyomat féle, zenei képeskönyv arról, hogy jelenleg hol tartok, hogyan gondolkodom zenéről, életről. Ilyenformán is büszkeséggel tölt el a lemez, mert hitelesen mutatja azt a változást, amin átmentem az utóbbi években. Jó volt együtt dolgozni régi harcostársakkal, Závodi Gabival, akit közel 25 éve ismerek és olyan elnyűhetetlen tisztelet, és barátság lakik bennünk. Jó volt újra érezni Michel tempóját és végig kísérni azt a profizmust, ahogy feldobolta a lemezt. Kellemes meglepetés volt Szappanos György alázattal teli játéka, és bátorítása, illetve az a pár egyenes és igaz mondat, ami helyére tett bennem néhány dolgot. Mohai Tamás gitárjátéka még mindig olyan egyedi, hogy a gitárszóló közepén tudjuk ki az elkövető. Őrületes fazon, vele 1984 óta tart a barátság. Na és persze Antóni Arnolddal való találkozásom is szerencsés, hisz magas szinten gitározik és nagy felkészültségről tesz mindig tanúbizonyságot, illetve egy új baráttal is gazdagabb lettem, amiből mostanság egyre kevesebbet talál az ember. Szeretem azokat a találkozásokat, amik mélyen hordoznak még értékeket az elsődleges, felszínes ismeretségen kívül. Kertész Erikával együtt jártunk egy ezoterikus szabad egyetemre és itt kötöttünk barátságot, padtársak lettünk és csak később figyeltem fel angyalian tiszta énekhangjára. Vele egy duettet énekelünk Gerendás Péter szövegével, aki szintén egy régi és fontos ember az életemben. Los Petros Gerendos azt is bebizonyította, hogy lehet úgy szöveget írni, hogy bizonyos betűk egyáltalán ne szerepeljenek benne! köszönöm! :) Szabó Ági olyan szövegszálakat sző, mintha magam lennék annak írója, pontosan ismeri rezgéseim, érzéseim. A fotózás igazi élmény volt, Regi kiválasztotta a megfelelő ruhákat, hogy valami fazont varázsoljon nekem, és kattogott a gép. Szabó Robival már dolgoztam pár éve, ő fotozott bennünket, Széles Izával is. Na és a facebooknak köszönhetően rátaláltam egy régi ismerősre, aki közben profi grafikussá vált. Muxi, aki németországban él, de magyar szívvel érezte át a lemez dalait, az én lelkületemet és álmodott köré egy fantasztikus világot. Igaz a sok jó történet mellet az élet valahogy mindig közbeszólt, és közbejött ez-az, ami látszólag megakasztotta az előrehaladását a lemeznek, de mindig valahogy jobb lett és előbbre jutottam és nem bántam amik történtek, hisz mindig úgy jó, ahogy van. A lemez jó lett és minden akadálynál csak jobbá és érettebbé vált. Persze nem tudom, hogy mennyire jut el az emberekig, de reménykedem, hogy megérzik, meghallják, hogy van valahol valami, ami értékeket képvisel ebben a mai kicsit devalválódott világban. Én eddig hordtam, óvtam, alakítottam, de most már útjára engedem, vigye a szél! :)

www.popperdalok.hu